Tunisz városleírás

Tunisz a Földközi-tenger partján, a Tuniszi öbölben, a parti síkságon és az azt körülvevő hegyvidéken fekszik. Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él.  Egyben a gazdaság, valamint az államhatalmi és államigazgatási szervek központja is.

A város neve valószínűleg berber eredetű, az „eltölteni egy éjszakát” kifejezésből származik. A numidiai várost a föníciaiak a Kr. e. 9. században hódították meg.  Kr. e. 146-ban a római seregek Karthágóval együtt lerombolták, a települést Augustus császársága idején építették újjá. A római fennhatóság alatt fontos várossá és mezőgazdasági központtá vált. 1881-ben a franciák elfoglalták az országot, uralmuk alatt a város rohamos fejlődésnek indult. 1942-ben az amerikaiak a fővárosból indultak a szicíliai partraszállásra. 1956-ban Tunézia elnyerte függetlenségét, az ország fővárosa Tunisz lett.

Városközpontja a medina, sűrűn lakott fedett sikátorok és folyosók labirintusa. A negyedet nyüzsgő kereskedelem, átható szín- és illatkavalkád, a kézműves műhelyek, ajándékboltok sokasága jellemzik. Az óvárost Kr. e. a 7. században kezdték építeni, a legrégebbi épület az Aziuna Mecset, amelynek építéséhez az oszlopokat Karthágóból vitték. A közelben látható a Souk I Attarine, a parfümkészítők utcája. A medinában található a hercegek, miniszterek impozáns mauzóleuma a Tourbet I Bey. Az Aghlabid Ez-Zitouna Mecsetet (Nagy Mecset), Kr. u. 723-ban Obeid Allah Ibn-al-Habhab építtette az új főváros tiszteletére. A műemlék 1979 óta az UNESCO Világörökség része. Tunisz és környékének a textilipar és a szőnyegszövés a legfontosabb iparága, a mezőgazdasági ágazat legfőbb terméke az olívaolaj.