Általános információk a szigetről

 

Kréta Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. Fővárosa Iráklio (Heraklion). Az ország legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek nevezik. Kréta népszerű turistacélpont, az ideérkezők szívesen látogatják Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei erődjét és a Szamaria-szurdokot.

A sziget 1913 óta az önálló Görögország része, 13 régiójának egyike. A 2005-ös népszámlálási adatok szerint 650 ezren lakják. A görög szabadságharc után még néhány évtizedig török uralom alatt állt. 1898-ban a krétaiak független államot hoztak létre, amely másfél évtizedes önállósága után egyesült a Görög Királysággal. A 2010 óta tartó gazdasági válság miatt többen felvetették a sziget egyoldalú elszakadását Görögországtól.

Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger, délen a Líbiai-tenger határolja. A görög szárazföldtől mintegy 160 km-re, délre fekszik.

Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Számos folyót találhatunk Krétán, például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén. Legszebb természeti látványossága a Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park, amely Európa legnagyobb szurdoka.

Kréta dicső múltra tekint vissza: egykor a legrégebbi ismert európai civilizáció, a minószi kultúra (kb. Kr. e. 2600–1400) központja volt. Knósszosz, a minoszi civilizáció vallási és politikai fővárosa, a leghatalmasabb, 1500 helyiségből álló bronzkori épületegyüttessel büszkélkedhetett. A palotát a XIX. században tárták fel, majd rekonstruálták. A romkert ma is a sziget leglátogatottabb műemléke. A civilizáció hanyatlásának oka a mai napig ismeretlen, csak feltételezések léteznek. A legvalószínűbb magyarázat szerint egy földrengés pusztítása nyomán néptelenedhetett el egész Kréta.

 

 

Heraklion, Kréta fővárosa. Számos látnivaló, múzeumok, csodálatos templomok: az Agia Ekaterini-templom, az Agios Minasz székesegyház, az Agiosz Titosz-bazilika vonzzák a turistákat. Iraklion közelében fekszik Knósszosz híres palotája, valamint Arhanes (15 km-re a fővárostól) a sziget ismert történelmi helye.

A mai várost a IX. században alapították. Legnagyobb műemléke a 16. századi velencei erőd; az egykori városfal nagy része épségben megmaradt, hossza 3 km. A város további látnivalói: a San Marco székesegyház, a Morosini-kút, a Régészeti Múzeum és a Történelmi Múzeum.

Hersonissos, a sziget legismertebb üdülőhelye. Azoknak ajánljuk, akik szeretik a szórakozóhelyeket, a nyüzsgést, a nyugalmat kedvelők inkább kerüljék el! A település tengerpartja homokos-kavicsos.

Stalís/Mália: Kréta divatos üdülőhelyei, az előbbit a nyugodtabb, csendesebb helyre vágyó turistáknak javasoljuk. A tenger szerelmeseit nagyon szép homokos strandok várják. Az idelátogatók különösen kedvelik Malia hangulatos szűk utcáit. A forgalmas üdülőközpontban, pezsgő éjszakai élet, tavernák és diszkók várják a vendégeket. A történelem iránt érdeklődők megtekinthetik a város ókori nevezetességét a knósszoszi palota kisebb „testvérét”.

Gouves Herakliontól csak 7 km-re fekszik, kávézók, éttermek, szállodák sora várja a nyugodt nyaralásra áhítozókat. Kiváló éttermei igazi krétai kulináris csemegéket kínálnak.

Ágios Nikólaos: méltán nevezhetjük Kréta legszebb városának, tengerparti sétánya és öble egyaránt festői. Kelet-Kréta központja a század elején még egy kicsi település volt, mára jelentős üdülőfaluvá fejlődött. Egy legenda is fűződik a vidékhez: Psichro község mellett találjuk Zeusz szülőhelyét, a Deikté barlangot. A szájhagyomány szerint Zeusz apja Kronosz megölte összes gyermekét, hogy megőrizhesse hatalmát az istenek felett. Felesége, Rheia ebbe a barlangba menekült és itt szülte meg Zeuszt, táplálását nimfákra, őrzését démonokra bízta. A térség másik nevezetessége a Milatos cseppkőbarlang, mely az 1823-as szabadságharc idején az üldözötteknek menedékül szolgált.

Rethymno modern üdülőváros, de a velencei időkből származó épületek és a török hódoltság korát idéző minaretek idézik a múltat.

Hania Nyugat-Kréta székhelye, s máig megőrizte középkori hangulatát. A város falait a 16. században a velenceiek építették. A török időkben Kréta központja volt.