296 / 316
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HORVÁTORSZÁGRÓL
296
ÉGHAJLAT
Horvátország három nagy természeti, földrajzi területre tagolódik.
Észak-Horvátország: éghajlata mérsékelten kontinentális (száraz
és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi).
Közép-Horvátország: a hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma
uralkodik (hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel).
Adriai tengerpart: a partvidéket mediterrán éghajlat, forró és szá-
raz nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi. A napsütéses órák száma
évente 2600. Nyáron a tenger átlaghőmérséklete 25-27 ˚C.
Horvátország hőmérséklete a földrajzi fekvéstől, a tenger feletti
szinttől, a tengertől és a tengerpart tagoltságától, valamint a levegő
sűrűségétől függ.
Ha szeretné egyszerre élvezni az éghajlatok különbözőségét, pél-
dául fürödni egyet a tengerben, majd néhány óra múlva már a kör-
nyékbeli hegyekben síelni, Horvátországban mindezt megtalálja.
Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy ilyen kis területen három kü-
lönböző éghajlati zóna is megtalálható.
EGÉSZSÉG
Kórház, klinika, minden nagyobb városban, mentőszolgálat és
gyógyszertár pedig minden kisebb településen is található. Ide-
iglenesen az országban tartózkodó magyar állampolgárok orvosi
ellátásra – a sürgősségi eseteket kivéve – csak térítés ellenében
tarthatnak igényt. Ezért anyagi megfontolásból célszerű az uta-
zás időtartamára betegség-, baleset-, és poggyászbiztosítást
kötni.
IVÓVÍZ
A vízcsapból folyó víz az ország egész területén ivóvíz minőségű.
GASZTRONÓMIA
Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk. Horvátország törté-
nelmének, és fekvésének köszönhetően különböző régióinak más
és más jellegzetes étkei vannak. Ráadásul a különböző országré-
szek ízei semhorvát eredetűek. Horvátország történelme folyamán
ugyanis a mindennapi életben és szokásokban számos idegen kul-
turális hatás érvényesült, így a horvát ízek tulajdonképpen a görög,
a magyar (Szlavóniában), a török (Horvátország szívében), és
az olasz (Isztriában, és Dalmáciában) ételek „honosított” változatai.
Természetesen a szerb, és a bosnyák ételek közül is sok megkós-
tolható Horvátországban. A tengermellékre a tipikus mediterrán
fogások, és a halételek a jellemzőek. A horvát ételek a magyaro-
kénál kevésbé kalóriadúsak, mivel az elkészítésükhöz zsír helyett
étolajat használnak. A horvátok szívesen sütnek roston vagy nyár-
son, s a halat különösen szeretik.
Tipikus ételek
Girice:
gyufaszál nagyságú szardellafajta, citrommal tálalják.
Prlolica:
olajban, fokhagymában sütött marhahús, Dalmáciában
jellegzetes húsételnek számít.
Janjenita:
roston, vagy nyárson sült bárány, Zára tipikus húsétele.
Manestra:
vörösborral leöntött, pirított tésztából készített leves,
zöldséggel és babbal.
Citromleves:
tojásból, cukorból és fahéjból készítik.
Gnocchi:
kukoricalisztből készült galuska, tipikus horvát kísérő-
étel.
Prsut:
szárított sonka, amelyet olajbogyóval szolgálnak fel.
Ajvar:
paradicsomból, padlizsánból, és zöldpaprikából készített
püré.
Desszertek
Burek:
a magyarországi rétesekhez hasonlítható, tölteléke túró
vagy hagymán pirított marhahús.
Strukli:
réteshez hasonló édesség, melyet almával vagy sajttal töl-
tenek meg.
Pritula:
mazsolás-likőrös kelt tésztából készített sütemény.
Rozsota:
tejből, tojásból, és karamellből készült édesség.
Italok
Horvátország nem „sörös” nemzet, a választék így viszonylag kor-
látozott, és az italok minősége sem a legjobb. A minőségi horvát
sörök a következők: Velebitsko, Zagrebacka, Tomislav, és La
Trappe. Annak ellenére, hogy Horvátországnak több kitűnő bora is
van, és némelyikük a világ legjobbjaival vetekszik, a horvát borok
Európában mégsem különösen ismertek. A nevezetesebbek: Dal-
máciai Prosecco, Dingac, Grk, Posip, Postup, Vugava.
Észak-Horvátország: éghajlata mérsékelt
kontinentális (száraz és forró nyár, hideg,
csapadékos tél jellemzi).
Közép-Horvátország: A hegyekben jellegzetesen
hegyvidéki klíma uralkodik.
Adriai tengerparton: mediterrán az éghajlat,
(forró és száraz nyár, enyhe, csapadékos
tél jellemzi a partvidéket).
Kárigényüket a biztosító felé kizárólag
a káreset helyszínén felvett hivatalos
jegyzőkönyvvel érvényesíthetik.
A magyar nyelv bizonyos településeken
regionális hivatalos nyelvnek számít.
A területnek közel kétharmad részét (főleg
a Száva–Dráva közét) hasznosítja
a mezőgazdaság.
A déli parti területeken főleg a szarvasmarha
és a sertés tenyésztése jellemző.
Az adriai parthoz közeli vizek mentén
meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.