294 / 316
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HORVÁTORSZÁGRÓL
294
DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Cím: 10000 Zágráb, Pantovčak 255-257
Telefon: + 385 1 4890-906,
+ 385 1 4890-906 (ügyelet is)
Magyar Köztársaság Főkonzulátusa
Cím: 31000 Osijek (Eszék), Ul. Stjepana Radića 15.
Telefon: + 385 31 250 150, + 385 31 250 150
Horvát Köztársaság Nagykövetsége
Cím: 1065 Budapest, Munkácsy Mihály utca 15.
Telefon: 354-1315, 269-5854, fax: 354-1319, e-mail:
croemb.bp@mvp.hrTelefonhívás Magyarországra/Magyarországról:
Magyarország
a 0036, Horvátország a 00385 előhívószám tárcsázásával hívható.
Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával működik.
Telefonkártyák a postahivatalokban és az újságárusoknál kap-
hatók. Hungary Direct: 0-800-22-00-36 (a díjat a hívott fél fizeti
Magyarországon forintban, amennyiben vállalja a hívást).
HORVÁT ÚTISZÓTÁR
Dobar dan = Jó napot
Dobro jutro = Jó reggelt
Dobra večer = Jó estét
Zbogom = Viszontlátásra
Molim = Kérem
Hvala = Köszönöm
Da = Igen
Ne = Nem
Govorite li mađarski? = Beszél magyarul?
Ne razumijem = Nem értem
Liječnik = Orvos
Izgubio sam se, možete li mi pomoći? = Eltévedtem, tudna nekem
segíteni?
TÖRTÉNELEM
A mai Horvátország területe Augustus császár korában került
római uralom alá. A birodalom felbomlásakor először a Nyugat-
Római Birodalom része lett, majd Bizánchoz tartozott. Horvátor-
szág nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül
a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság
befolyása, és nem utolsó sorban a Magyarországgal 800 éven át
fennálló közös történelme volt döntő hatással.
A 19. század elejéig a mai Horvátország legnagyobb részét
a Habsburgok hajtották uralmuk alá. Az egykori Horvátország
török befolyás alatt maradt területéből alakult ki a későbbiekben
Bosznia-Hercegovina tartomány.
A horvátok lakta vidékeket a Habsburg Birodalmon belül külön-
böző politikai egységekre osztották. Külön kezelték Szlavóniát,
Dalmáciát, Isztriát és a mai Horvátország jelentős területét elfog-
laló úgynevezett katonai határőrvidéket. Az Osztrák-Magyar Mo-
narchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvát-
ország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része volt. Ez
az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume
és Dalmácia egy része 1920–1947 között Olaszországhoz tartozott.
A II. világháború idején egy rövid időre Horvátország ismét önállóvá
lett, megalakult a Független Horvát Államnak nevezett náci báb-
állam. A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország
a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársaságává vált,
amelynek első elnöke, Josip Broz Tito is részben horvát szárma-
zású volt. Isztria, Fiume és Dalmácia is Jugoszláviához került.
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta
ki függetlenségét, amelyet azonban majdnem öt évig tartó véres
Ország:
Horvát Köztársaság
Államforma:
köztársaság
Főváros:
Zágráb
Miniszterelnök:
Zoran Milanović
Népesség:
4,29 millió fő
Hivatalos nyelv:
horvát
Beszélt nyelvek:
olasz, magyar, német
Vallás:
római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3%,
egyéb 6,5%
Hivatalos pénznem:
horvát kuna (1 kuna = 100 lipa)
Időeltolódás:
nincs
Hálózati feszültség:
220 V, 50 Hz
Az 1995-ben fel nem szabadított területeket
az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra
Horvátországba.
2009. április 1-jén a NATO tagja lett. Az uniós
csatlakozási tárgyalásokat 2011. június 30-án
sikerült lezárniuk.
A horvátok többsége a római katolikus egyház
híve, míg a szerbek a Szerb Ortodox Egyház
követői.
A tengerparti részekre a tipikus mediterrán,
és halételek a jellemzőek.
A mai Horvátország területe Augustus császár
korában került szilárd római uralom alá.
1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria,
Fiume és Dalmacia egy része 1920–1947 között
Olaszországé volt.
Horvátország nemzeti pénzneme a horvát
kuna (rövidítése Kn vagy HRK), váltóegysége
a lipa (rövidítése lp.).
Horvátország Magyarország déli szomszédja.
A két ország több mint 800 éves közös
történelemre tekint vissza.