295 / 316
295
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HORVÁTORSZÁGRÓL
háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelye-
ken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidéket alakí-
tottak ki, az egykori osztrák telepítési politika következtében
a szerbek voltak többségben. Az ott lakó szerbek nem ismerték
el Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb sza-
kadár államot, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot hoz-
ták létre. Az 1995. évi horvát hadműveletek eredményeként
a Szerb Krajina területe újra Horvátországhoz tartozik, a meg-
szállt területeket az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Hor-
vátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve
az ország a teljes terület fölött szuverenitást gyakorol. 2005-ben
hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Euró-
pai Unióval. 2009. április 1-jén az ország a NATO teljes jogú tagja
lett. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat a magyar EU-elnökség
utolsó napján – 2011. június 30-án – sikerült lezárniuk, a tagsá-
got 2013. július 1-jén nyerték el.
LAKOSSÁG
A Horvát Köztársaság lakosainak száma 4,29 millió fő (2011).
Etnikai összetétel: horvátok 89%, szerbek 4,5%. További nép-
csoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001 évi népszámlálás
során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és
romák.
VALLÁS
A horvátok többsége a Római Katolikus Egyház híve, míg a szer-
bek a Szerb Ortodox Egyház követői. Ezen kívül az országban ki-
sebb számban élnek protestánsok is.
GAZDASÁG
A földterület közel kétharmad részét a mezőgazdaság haszno-
sítja. Mindenek előtt a Száva-Dráva közét művelik intenzíven.
Legfontosabb termények: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica.
Ahol a klíma megengedi, a szőlő- és gyümölcstermesztés is je-
lentős. A déli, tengerparti területeken megteremnek a citrusfélék
és a dohány is. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-,
a birka- és a sertéstenyésztés a jellemző. Az adriai parthoz közeli
vizek mentén a halászat meghatározó bevételi forrást jelent.
Horvátország területe ásványkincsekben gazdag. Fontos ásvá-
nyai: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc,
kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így gra-
fitot és gipszet is előállítanak. Az Adria-kőolajvezetéknek kö-
szönhetően Rijeka (Fiume) egyben a kőolajfinomítás egyik köz-
pontja is.
NEMZETI PARKOK
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nem-
zeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervá-
tuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan
természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, valamint
harminchat parkerdeje van.
Néhány közülük:
Brioni Nemzeti Park:
A Pólától nyugatra található, 14 szigetből
álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Par-
kot. A szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el.
A szigetcsoportot a természeti, a történelmi és a kulturális örök-
ség harmonikus összhangja jellemzi.
Kornati Nemzeti Park:
Horvátország egyik legszebb és legnép-
szerűbb nemzeti parkja, az 1980-as évek elején nyilvánították
természetvédelmi területté. Nevét a legnagyobb szigetéről, Kor-
natról kapta. 220 km²-es területén 150 fehér kopár, sziklás sziget
található. A különleges látvány az Adrián átvonuló bálnarajra em-
lékezteti a szemlélőt.
Krka Nemzeti Park:
A Krka Nemzeti Park (horvátul Nacionalni
park Krka) Šibeniktől 17 km-re található. A nemzeti park a Krka
folyó nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja ma-
gában. Vadregényes sziklái, vízesései, valamint különleges állat-
és növényvilága érdemel figyelmet.
Paklenica Nemzeti Park:
A Paklenica Nemzeti Park a Velebit
hegylánc tengeri oldalán, Zárától mintegy 30 km-re fekszik. Te-
rületét gazdag növény- és állatvilág, többek között hiúzok, vad-
macskák, barna medvék, sasok és keselyűk népesítik be.
Plitvicei Nemzeti Park:
Európa egyik legszebb természeti látvá-
nyossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A Plit-
vicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcső-
zetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze.
Kórházak a nagyobb városokban, míg
mentőszolgálat és gyógyszertár minden kisebb
településen található.
Értéktárgyaikat, úti okmányaikat érdemes
a szállodai széfben tárolni.
Pelinkovac: fehér ürömből készített
savanyúlikőr 28-35 százalékos
alkoholtartalommal.
Slivovitz: Színtelen szilvapálinka, magas,
40-50 százalékos alkoholtartalommal.
Manestra: vörösborral leöntött, pirított
tésztából készített leves, zöldséggel és babbal.
Gnocchi: tipikus horvát kísérőétel,
kukoricalisztből készült galuska.
Prsut: szárított sonka, melyet olajbogyóval
szolgálnak fel.
Burek: a magyarországi rétesekhez
hasonlítható, tölteléke túró vagy hagymán
pirított marhahús.