77 / 316
77
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK TÖRÖKORSZÁGRÓL
a 15. században Konstantinápoly elfoglalásával megdöntötték
a Bizánci Birodalmat. A győzelmet követően hatalmukat a Föld-
közi-tenger keleti részére is kiterjesztették. A császárság határai
II. Szulejmán – a mohácsi csata győztese – uralkodása idején
a Perzsa-öböltől egészen Magyarországig, Egyiptomtól a Kauká-
zusig húzódtak. A Birodalom széthullásában a 19. században éb-
redő balkáni nacionalizmus és az első világháború játszott sze-
repet. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés
végrehajtása ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek.
A török függetlenségi háború (1919–1923) során Musztafa Kemal,
İsmet İnönü, Kazım Karabekir és más tábornokok csapatai ki-
szorították az ország területéről az angol, olasz, görög és francia
csapatokat. Megalakult a Török Nemzeti Országgyűlés, amelyet
azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni.
1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szul-
tanátust, 1923. október 29-én pedig kikiáltották a köztársaságot.
Musztafa Kemal Atatürk, az ország vezetője modern, világi és
Nyugat-orientált államot hozott létre, céljait drasztikus reformok
segítségével érte el. A 20. század folyamán több katonai puccs
történt az országban, az utolsó 1980-ban. Törökország 1952-ben
vált a NATO tagjává, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való
csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, keleten a régóta tartó kurd
felkelés, és az iszlám növekvő politikai jelenléte napjainkban is
közéleti vitákat gerjeszt. E nézeteltérések negatívan befolyásol-
ják az ország nemzetközi kapcsolatait és az uniós csatlakozási
tárgyalások kimenetelére is kihatnak.
Az utóbbi húsz évben Törökország a Mediterránum egyik legked-
veltebb turisztikai központjává fejlődött. Az ország idegenforgalmi
infrastruktúrája napjainkban – főleg a Földközi-tenger partszaka-
szán – gyors ütemben épül ki. Az új üdülőközpontokban korszerű,
európai igényeknekmegfelelő, luxus színvonalú komplexumok vár-
ják a turistákat. A török riviéra vonzerejét a gazdag történelmi múlt
mellett az egzotikumok, valamint a kellemes természeti és éghaj-
lati adottságok adják.
VALLÁS
A törökök nagy többsége muzulmán, annak is a szunnita vagy ha-
nafite ágához tartozik. Körülbelül 15-20%-ra becsülik az alevik szá-
mát, és nagy befolyása van a szúfi rendeknek (mevlevi, naksbandi)
is. A vallás – az atatürki szekularizációs folyamatoknak köszönhe-
tően – a törököknél inkább kulturális örökség, mintsem dogma.
Sokan vannak a meggyőződéses hívők, de mások csupán a tradí-
ciók alapján követik a muzulmán vallást. Az iszlám mellett kis
számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is az ország-
ban.
FÖLDRAJZ
Törökország Délkelet-Európában és Ázsiában fekszik: egy része
a Boszporusztól nyugatra, Európában, nagyobb része Anatóliá-
ban található. Keleten a Fekete-tenger, nyugaton az Égei-tenger,
délnyugaton a Földközi-tenger határolja. Az ország területének
80%-a 500 méterrel fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372
km hosszú, határain belül 15 sziget fekszik, két tengerszorosa
van, a Boszporusz és a Dardanellák. Az ország leghosszabb fo-
lyója az Eufrátesz, mely 1263 km hosszan kanyarog a hegyvidé-
kek és síkságok között. A változatos tájkép, valamint a különle-
ges növény- és állatvilág védelme érdekében 33 nemzeti park
található az ország területén.
ÉGHAJLAT
A török Földközi-tengerpart klímája klasszikusan mediterrán jel-
legű, az időjárás tipikusan tengerparti. A nyár hosszú, napos és
meleg. A hőmérséklet áprilisban már 20-25 ˚C fokig emelkedik.
A július és az augusztus egyaránt forró és párás, a hőmérséklet
napközben meghaladja a 30 ˚C fokot. A tengerpartokon a nyári hő-
séget kellemesen enyhíti a tenger felől fújó könnyű szellő. Az év
310 napján süt a nap, és a nyári hónapokban szenzáció számba
megy a csapadék.
GASZTRONÓMIA
A török konyha hazánkban is népszerű, azonban a tapasztalt uta-
zók szerint igazi török ételt csak Törökországban készítenek. Va-
lóban, az étkezés színvonala nem csak az ételek minőségétől,
hanem a vendéglátás hangulatától is függ. Felejthetetlen él-
ményt jelent például, amikor Törökországban vacsorához ülünk,
s miután elfogyasztottuk a páratlan bárányhúsos ételt, elszívunk
30
14
25
12
20
10
15
8
10
6
5
4
D J F M Á M J J A S O N D S
36
36
30
30
24
24
18
18
12
12
6
6
C
J F M Á M J J A S O N D
C
Bőrösök, szíjgyártók, ékszerművesek,
szőnyegkészítők hada tárul szemünk elé és
mindenki nekünk akarja eladni a portékáját.
Török kávét csak nagyon finomra darált,
jó minőségű, minél frissebben pörkölt kávéból
lehet készíteni.
Napsütéses és esős napok megoszlása
havi lebontásban.
Éves hőmérséklet táblázat.
Kebab = török sült húsétel. A döner kebab
készítési módjában megegyezik a görög
gyros-szal, fűszerezésében azonban eltér tőle.
A simit török pékáru, gyűrű alakú szezámmagos
kenyér. Rendszerint magában, vagy lekvárral,
sajttal fogyasztják.
A falafel egy csicseriborsó alapú fűszeres
közel-keleti étel, mely megjelenésében
leginkább fasírtgolyóra emlékeztet.
A cacik török fokhagymás, uborkás joghurt-
mártás. A mediterrán, közel-keleti és észak-
afrikai térségben előételként fogyasztják.