222 / 316
KRÉTA
222
Kréta
Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legna-
gyobb szigete. Fővárosa Iráklio (Heraklion). Az ország legdélibb régió-
ját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek nevezik.
Kréta népszerű turistacélpont, az ideérkezők szívesen látogatják
Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei erőd-
jét és a Szamaria-szurdokot.
A sziget 1913 óta az önálló Görögország része, 13 régiójának egyike.
A 2005-ös népszámlálási adatok szerint 650 ezren lakják. A görög sza-
badságharc után még néhány évtizedig török uralom alatt állt. 1898-
ban a krétaiak független államot hoztak létre, amely másfél évtizedes
önállósága után egyesült a Görög Királysággal. A 2010 óta tartó gaz-
dasági válság miatt többen felvetették a sziget egyoldalú elszakadását
Görögországtól.
Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-
nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60, a legkisebb 12 kilométer.
Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Kré-
tai-tenger, délen a Líbiai-tenger határolja. A görög szárazföldtől mint-
egy 160 km-re, délre fekszik.
Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat
meghatározza a sziget arculatát. Számos folyót találhatunk Krétán,
például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén. Legszebb termé-
szeti látványossága a
Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park
, amely
Európa legnagyobb szurdoka.
Kréta dicső múltra tekint vissza: egykor a legrégebbi ismert európai
civilizáció, a minószi kultúra (kb. Kr. e. 2600–1400) központja volt.
Knósszosz
, a minoszi civilizáció vallási és politikai fővárosa, a legha-
talmasabb, 1500 helyiségből álló bronzkori épületegyüttessel büsz-
kélkedhetett. A palotát a XIX. században tárták fel, majd rekonstruál-
ták. A romkert ma is a sziget leglátogatottabb műemléke. A civilizáció
hanyatlásának oka a mai napig ismeretlen, csak feltételezések létez-
nek. A legvalószínűbb magyarázat szerint egy földrengés pusztítása
nyomán néptelenedhetett el egész Kréta.