Background Image
Table of Contents Table of Contents
Previous Page  155 / 316 Next Page
Information
Show Menu
Previous Page 155 / 316 Next Page
Page Background

155

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK EGYIPTOMRÓL

1973-ban összehangolt szír egyiptomi támadás indult Izrael ellen

(ún. jom kippuri háború), amit a zsidó állam csak amerikai se-

gítséggel tudott visszaverni.

Nem sokkal ezután az immár Washington felé orientálódó Szadat

az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel béketárgya-

lásokba kezdett, amelyet a felek az 1978-as Camp David-i egyez-

ménnyel pecsételtek meg.

Bár a nyugati közvélemény szemében tekintélye növekedett, Sza-

dat belső támogatottsága rohamosan csökkenni kezdett, végül

1981-ben ellenfelei merénylettel végeztek vele.

Utódját, Hoszni Mubarakot a 2011-es forradalom során elüldöz-

ték az országból.

AZ EGYIPTOMI PIRAMISOK

Egyiptom a világ egyik legősibb civilizációja. Lenyűgöző építészeti

emlékek tanúskodnak az ország több ezer éves történelméről és

egyedülálló kultúrájáról. A Nílus menti területen Nagy Sándor

uralma és a hellenisztikus korszak, a római uralom és az angol

gyarmati rendszer is mind nyomot hagytak, de Egyiptom mindig

a „fáraók birodalma marad”. Nincs még egy ország, amely ennyi

csodát tartogatna, írta 2400 évvel ezelőtt Hérodotosz Egyiptom-

ról.

A folyó mentén már Kr. e. 4000 évvel fejlett kultúra alakult ki.

Az egymást követő uralkodók tovább szépítették elődeik hagya-

tékát, városokat, monumentális síremlékeket, templomokat

emeltek, hirdetve az utókornak isteni mivoltukat.

Az ország lüktető szíve és vallási központja Kairó, felette őrköd-

nek Giza piramisai, az ókor hét csodája közül az egyetlen épen

maradt emlék. A legnagyobb, a 200 méteres oldalú négyzet ala-

pon nyugvó 137 méter magas piramis, Kheopsz fáraóé, mellette

a kisebbik a fiáé, Khephréné. A legkisebbet, a rózsaszín gránit-

lapokkal borítottat Mükerinosznak, Khephrén utódjának emel-

ték.

Ezeken kívül a holtak városában számtalan királysír található.

A titokzatos tekintetű szfinx is innen néz messzire a sivatag,

a Nílus irányába. Jóllehet a történelem viharaiban sírrablók dúl-

ták fel a Királyok völgyét, és szentségtelenítették meg a szarko-

fágokba zárt múmiákat, Egyiptom megmaradt történelmi emlé-

kei ma is megbabonázzák a turistákat.

MUMIFIKÁLÁS AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN

Az ókori egyiptomiak számára a halál csak átmeneti időszak volt

az életek között. Hittek a halál utáni életben, amihez szükség volt

a földi test megtartására is. Nemcsak a fáraó és közvetlen kör-

nyezete részesült a túlvilági életre való felkészítésben, a halott

testének konzerválása mindenki számára járt. A mumifikálást

legalább 5000 éven át ismerték és gyakorolták Egyiptomban. Há-

romféle módon hajtották végre.

A legeredményesebb, és ennél fogva a legdrágább megoldás

szerint az agyvelőt görbe vassal vették ki az orron keresztül. Így

az arc nem sérült meg.

Egy oldali bevágáson át távolították el a zsigereket. A testürege-

ket megtöltötték kasziával, mirhával és más illatos anyagokkal,

majd összevarrták, és 70 napon át nátronban tartották. Ezután

gondosan megmosták, és gumival bekent vékony vászonszala-

gokkal körültekerték. A másik eljárás sokkal egyszerűbb volt.

A belső részeket feloldották, az agyvelőt a helyén hagyták, a tes-

tet pedig 70 napig nátronba merítették. E módszer költsége

az előbbinek csak a fele volt, de csak a bőr és a csontok maradtak

meg az eljárás után. Legáltalánosabban a harmadik, a legol-

csóbb eljárást alkalmazták. Nagyon erős összehúzó szert injek-

cióztak a testbe, melyet ezután 70 napig sóoldatban tartottak.

Ha a belső szerveket mumifikálták, azokat szétválasztották,

pálmaolajjal megmosták, illatos fűvel beszórták, majd négy kő-

edénybe zárták őket. Egyikbe a szívet, a másikba a májat, kettőbe

pedig a zsigereket helyezték.

Az edényeket alabástromból vagy égetett agyagból készítették,

mindegyiket felirattal látták el. Az edényeket azok az istenek

őrizték, akiknek azt felajánlották. Ezeket az úgynevezett kanó-

pusz edényeket a halottal együtt temették el, akárcsak a kis

usébti figurákat, a fajanszszobrocskákat.

Feladatuk a múmiáknak az alvilágba történő átsegítése volt.

Az elhunyt nyaka köré amuletteket helyeztek, valamint szarko-

fágjába tettek papiruszjogart, a túlvilágban remélt fiatalság jel-

képét; keselyűt, Ízisz pártfogását biztosítva; az élet kulcsát és

végül az udzsat szemet, a fényesség és a boldogság szimbólu-

mát. Hitük szerint a halott egy Tutat nevű hosszú, magányos fo-

lyón kel át, mielőtt Ré dicsőségét elnyeri. Feladatuk a múmiák-

nak az alvilágba történő átsegítése volt.

Egyiptom 97 %-a sivatag, melynek közepét

hatalmas kőerődítmények és dűnék szelik át.

A golf szerelmesei legkevesebb 20

világszínvonalú golfpálya közül válogathatnak

Egyiptomban.

Napsütéses és esős napok megoszlása havi

lebontásban.

Éves hőmérséklet táblázat.

A falafel egy csicseriborsó alapú fűszeres

közel-keleti étel, mely megjelenésében

leginkább fasírtgolyóra emlékeztet.

Az egyiptomi fűszerüzlet már látványában

is élményt nyújt. A színek és az illatok

kavalkádja magával ragadja a látogatót.

A helyi sajátosságok közül érdemes

megkóstolni az egyiptomi kebabot, mely arab

eredetű húsétel.

Az egyiptomi konyha gazdag szezonális

zöldségekben és gyümölcsökben.

Tilos disznóhúst, illetve alkoholt fogyasztani.