154 / 316
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK EGYIPTOMRÓL
154
DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET
Magyarország Nagykövetsége:
29. Sari Mohamed Mazhar. Zamalek – Cairo
Tel.: (00 20 2) 735-6478, Fax: (00 20 2) 735-8648
Egyiptomi Nagykövetség:
1124 Budapest, Istenhegyi út 7/B, Telefon: 061/225-2150
Telefonhívás Magyarországra/Magyarországról:
Egyiptom hí-
vószáma: 0020, Magyarországra telefonálás esetén 0036 hívó-
számmal hívható az adott telefonszám.
A mobiltelefon kivihető, de a lefedettség nem teljes.
TÖRTÉNELEM
A terület viszonylagos elszigeteltsége és a folyó évenkénti ára-
dásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyip-
tom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Mina Kr.e.
3200 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot.
A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX.)
folyton lázongó tartományt Kr. e. 332-ben foglalták el Nagy Sán-
dor csapatai, majd halála után egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz
Szótér vezetésével ismét függetlenné vált. A hellenisztikus
Egyiptom központja Alexandria lett, amely az ókor egyik legna-
gyobb, legpezsgőbb kultúrájú városává nőtte ki magát. Később
Egyiptom görög, római, bizánci, majd ismét perzsa kézre került.
Az arabok a Kr. u. 7. században hódították meg a területet, hat
évszázadig tartó uralmuk alatt vált Egyiptom arab nyelvű és isz-
lámvallású országgá.
1250 körül a mamelukok vették át a hatalmat; majd 1517-ben
az országot az Oszmán Birodalom kebelezte be.
A Szuezi-csatorna megépítése (1869) után Egyiptom a világke-
reskedelem fontos központjává lett, ugyanakkor pénzügyi
válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Bi-
rodalom 1882-ben gyakorlatilag átvette a kormányzást, hiva-
talosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része
maradt.
Az ország 1922-ben nyerte el részleges, majd a II. világháborút
követően teljes függetlenségét. 1952-ben I. Faruk királyt katonai
puccsal eltávolították, és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték
ki. Az Egyiptomi Köztársaságot 1953. június 18-án kiáltották ki,
első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után
Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája lett
az elnöki hatalom birtokosa, és az egyiptomi nép birtokába vette
a Szuezi-csatornát, mely esemény az ún. szuezi válsághoz veze-
tett (1956). Ennek nyomán az izraeli hadsereg megszállta a Sínai-
félszigetet.
1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria Egyesült Arab Köztársa-
ság néven uniót alkotott, Gamal Abdel Nasszer elnöksége alatt
– annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok mozgal-
mának egyik alapítója volt – a Szovjetuniót tekintette legfőbb tá-
mogatójának.
1968-ban az ún. hatnapos háborúban az izraeli légierő az egyip-
tomi haderőre súlyos csapást mért.
Gamal Abdel Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után hű tá-
mogatója, Anvar Szadat vette át helyét, aki először lazított a szov-
jetekhez fűződő kapcsolaton, végül csaknem felszámolta azt.
Ország megnevezése:
Egyiptomi Arab Köztársaság
Államforma:
Parlamentáris Köztársaság
Főváros:
Kairó
Miniszterelnök:
Kamal Ganzúri
Hivatalos nyelv:
arab, de szinte mindenhol beszélnek angolul
vagy franciául is.
Vallás:
szunnita iszlám (90%, államvallás), kopt (6,8%), gö-
rögkeleti, katolikus, protestáns, zsidó.
Hivatalos pénznem:
a hivatalos pénznem az egyiptomi font
LE (kb. 1 USD = 5,5 LE, 1 EUR = 6,7 LE, 1 LE = 37 HUF), váltó-
pénz a piaszter. A bankok elfogadják a hitelkártyát.
Időeltérés:
Magyarországhoz viszonyítva +1 óra az időeltérés
(GMT+2)
Repülési idő Budapestről:
kb. 3 óra 45 perc (Hurghada és
Sharm El Sheikh), kb. 3 óra (Kairó)
Hálózati feszültség:
220 V, 50 Hz. Szinte minden szállo-
dában használható a magyar szabvány szerinti
dugós csatlakozó, néhány esetben azonban
adapter szükséges, amely a recepción bérel-
hető.
Egyiptom az egyik legősibb civilizáció a Földön,
a világ egyik legjelentősebb nagyhatalma volt.
Kairó Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb,
a világ 13. legnépesebb városa.
A Vörös-tenger meseszép korallzátonyai
és gazdag víz alatti élővilága rengeteg nyaralni
vágyó turistát vonzanak.
Az asszuáni gát és a víztároló lehetővé teszi
az öntözött területek időszakos vízellátását,
véd az árvizektől és a szárazságtól
Alexandria Egyiptom második legnagyobb
városa, melyet Nagy Sándor alapított Kr. e.
331-ben.
A Kheopsz-piramis közelében található gízai
Szfinx több mint 4500 éve őrzi a piramisok
nyugalmát.
Legjelentősebb kultúrtörténeti értéket hordozó
építményei a piramisok, építésük technikáját
a mai napig rejtély övezi.
A nílusi delta termékeny földjén már
az emberiség hajnalán virágzó mezőgazdaság
alakult ki, és ma is zöldellő vidék.