11
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK TUNÉZIÁRÓL
1878-ban Anglia és Franciaország között megkötött titkos megál-
lapodás eldöntötte az afrikai állam további sorsát. A paktumban
Franciaország belenyugodott Ciprus angol meghódításába, Anglia
viszont hozzájárult, hogy Tunézia francia fennhatóság alá kerüljön.
Franciaország 1880-ban támadta meg az országot, és Tunézia
1881. május 12-én francia protektorátus lett.
A francia befolyás napjainkban elsősorban a szellemi életben fi-
gyelhető meg: az arab mellett még mindig fontos szerepet tölt be
a francia nyelv. 1957-ben, amikor az utolsó bejt megfosztották
trónjától Tunézia államformája köztársaság lett. Az első elnök
Habib Bourguiba, aki több mint 30 évig volt hatalmon. Őt Zin El
Abidine Ben Ali követte 1987. november 7-én. 2011-ben a „jázmin
forradalom” az ország megújulását tűzte ki céljául. Az ország hi-
vatalos államformája: elnöki köztársaság.
LAKOSSÁG
Tunéziának 10,8millió lakosa van. Első lakói a berberek voltak, akik
mamár csak a lakosság elenyésző hányadát képviselik. Nomádként
vándorolnak az országban, közülük csak kevesen telepedtek le.
Az évezredek során a berberekhez más népek is csatlakoztak, ja-
varészük asszimilálódott. Kr. e. ezer évvel érkeztek a föníciaiak,
a berberekkel való keveredésüknek köszönhetően alakult ki a pun
nép, amelyet a rómaiak győztek le.
A Kr. u. 7. századtól arab hódítók nyomultak be és általános „el-
arabosodás” következett be. A 13. és a 17. század között a Spa-
nyolországot ismét meghódító keresztény seregek elől menekülő
andalúziai, köztük sok zsidó vándorolt be. A következő évszáza-
dokban spanyolok, törökök és végül franciák foglalták el az or-
szágot.
VALLÁS
1956 óta Tunéziában a lakosság 98%-a az iszlám vallást gyakorolja.
A lakosság elenyésző része keresztény, vagy zsidó.
GAZDASÁG
Az ország állandó csapadékhiánnyal küzd, mégis figyelemremél-
tóak területén a gondozott gyümölcs- és szőlőültetvények. Az északi
területeken még gabonát, és alfafüvet termelnek, az utóbbit takar-
mányozásra és kosárfonásra használják. Cap Bon környékén és
az oázisokban gyümölcsöt és zöldséget is termesztenek (narancs,
citrom, füge, mandula, barack, dinnye, gránátalma, paradicsom,
paprika, henna). Az oázisok fő terménye a datolya. Háziállataik a juh,
a kecske és a szarvasmarha. Még mindig fontos állatuk a szamár,
melyet teherhordásra használnak. A teve leginkább a déli, sivatagos
részek jellegzetes állata.
KÉZMŰIPAR ÉS NÉPMŰVÉSZET
A hagyományos, évszázadok óta szülőről gyermekre szállómester-
ségeknek a növekvő idegenforgalom újabb lendületet adott. Az ide-
látogatók lépten-nyomon találkozhatnak – nemcsak az óvárosbeli
bazárban, de amodern szállodasoron is – ajándéktárgyakat árusító
apró üzletekkel, amelyek polcain tetszetős népművészeti portékák
kínálják magukat.
A szőnyegszövés mindmáig a kézművesség vezető ága maradt.
A motívumok, a színek és az elkészítés módja alapján a szőnyeg-
csodák régiónként változnak, a leghíresebb a kairouani csomózott
szőnyeg. A fazekasság két legfontosabb központja: Nabeul és
Djerba. A bazárokban a tálak, a csempék és a gyertyatartók a leg-
különfélébb színekben és választékban kaphatóak.
A piacokon a rézműveseknek, a vevők szeme láttára születő kis re-
mekei is megtalálhatók. Érdemes megállnunk egy pillanatra a réz-
tányérok pálma és tevemintáit fürgén kalapálómesterek előtt. A ko-
sárfonás két alapvető anyaga a pálmalevél és az alfafű. A piacokon
nádból készült használati tárgyak, gyékényszandálok, kalapok és
szőnyegek is gazdagítják a választékot. Általánosmegjegyzés: a ba-
zárokban kötelező alkudni! Ez alól csak a helyenként előforduló fix-
áras boltok jelentenek kivételt.
ÉGHAJLAT
Tunézia Afrika északi részén, Líbia és Algéria között fekszik.
Az ország területének fele a mediterrán tengerparti sávba sorol-
ható (250-500 mm éves csapadékkal), míg másik fele a Szahara
része. A hegyvidékek többsége északon fekszik, a klíma itt mér-
sékelt, enyhe, esős telekkel, és forró, meleg nyarakkal. Homok-
sivatag Dél-Tunéziában terül el. A szárazföldön kontinentális ég-
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
J F M Á M J J A S O N D
32
32
28
28
24
24
20
20
16
16
12
12
°
°
C
J F M
Á
M J J A S O N D
C
Tunézia az olívabogyó egyik őshazája,
a növényt „Tunézia aranyának” is nevezik.
A világ egyik legnagyobb olíva exportőre.
A kenyeret többféle gabonaféléből készítik, ami
lehet: búzadara, árpagyöngy, köles
és couscous.
Napsütéses és esős napok megoszlása
havi lebontásban.
Éves hőmérséklet táblázat.
Az Atlasz 2400 kilométer hosszúságban
elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó,
Algéria és Tunézia területén.
Az ország területének 45%-át a Szahara
homokja borítja. Nyáron akár 50 Celsius
fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
Tunézia ásványi kincsekben gazdag, ólom- és
cinkérc mellett a Gafsa térségében kitermelt
foszfát számottevő.
Tunézia jellemzően a gabonafélék, olajbogyó,
szőlő és datolya termesztésének országa.