ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉSZAK-CIPRUSRÓL
198
száraz. Csak kevés csapadék hullik a téli hónapokban, májusban,
októberben, valamint június és szeptember között a sziget csapa-
dékmentes, ezért Ciprus gyakran szenved a szárazságtól. Mivel
a csapadékot hozó szelek nyugatról érkeznek és a szigeten magas
hegyek állják útjukat, így a keleti terület jóval szárazabb, mint a nyu-
gati. Amagasabb hegyekben sokáigmegmarad a hó. A növényzetre
is kihat az időjárás, ezért az őszi, téli és tavaszi hónapok alatt a sza-
badon növő virágok pazar szépségben pompáznak, azonban a nyári
szárazság alatt a táj kopárrá válik. Nyáron, a partvidéken kizárólag
lenge, szellős öltözékben járnak az emberek. A ciprusiak csak ki-
vételesen ünnepélyes alkalmakkor viselnek öltönyt vagy kosztümöt.
A hegyekben ettől eltérő a szokás mivel a kora hajnalok és a késő
nyári esték meglehetősen hűvösek. Télen a sziget egész területén
elkél a pulóver és a kabát. Észak-Ciprus a Földközi-tenger meden-
céjében párját ritkítóan szép és érintetlen strandokat kínál. Az arany
homokú föveny mérföldeken keresztül nyúlik el a partszakaszokon.
Az említett strandok többsége a Karpaz térségben található, ennek
is köszönhető, hogy a Karpaz-félszigetet nemzeti parkká nyilvání-
tották. Ez az odajutás infrastruktúrájára is kihat, a strandokhoz ve-
zető utak többsége nem aszfaltozott, tömegközlekedéssel nem
rendelkeznek. A nyugati részen Guzelyurt térségben szintén sze-
met gyönyörködtető strandok húzódnak a parton, dél-keleten pedig
a Famagusta-öbölben található az egyik leghosszabb, aranyszínű
homokkal borított strand Észak-Cipruson.
GASZTRONÓMIA
A ciprusi konyha nagyon különleges. Az ételekmediterrán jellegűek,
a görög konyha ízeire hasonlítanak, de gazdagítják a török és a közel-
keleti konyha jellemzői is. A hagyományos görög és török ételek
azonosak és gyakran a nevük is hasonló. Előételként szolgál a hum-
mus/humus (csicseriborsószósz), taramas/tarama (füstölt tőkehal-
ikra), talatouri/cacik (joghurt mentával, uborkával), tahine/tahin (sze-
zámkrém citrommal) és elies/zeytin (zöld olíva zúzott fokhagymával
és tört koriandermaggal). A paraszti főzelék gyakran valamilyen jóízű
egytálételt jelent, ilyen pl. a louvia me kolokithakia/burulce (szemes
bab cukkínivel és olívaolajjal) vagy a barmies/bamya (egy hibiszkusz-
féle, az okra termése paradicsom-mártással). A trahanas/tarhana
szárított keksz-féle hajdinából és joghurtból, ezt a ciprusi sajttal (hal-
loumi) együtt levesbetétként fogyasztják. Népszerű a paradicsom,
a helyi paprika, a padlizsán, az articsóka és az avokádó. A tojást
(avgá/yumurta) gyakorta az évszak kínálta zöldségekkel dúsítva om-
lettnek sütik meg. Ősszel gombákat tesznek bele, tavasszal vékony
vadspárgát, vagy strouthiat (szó szerinti jelentése: kis verebek), ami
a közönséges habszegfű levele és fiatal hajtása. A hal általában igen
drága, mert a sziget partjai halban szegények. Mégis feltétlenül ér-
demes megkóstolni a következő fajtákat: barbouuni/barbun (grille-
zett tengeri márna), maridhes/gopes (sült ponty), xifia (olajban, cit-
romlében pácolt kardhal, grillen sütve). A fritőzben készült tintahal
(kalamarakia/kalamar), ha frissen fogottból készült nagyon ízletes,
de sajnos a legtöbb étteremben a Távol-Keletről hozzák be az alap-
anyagot. Az édességeknél a keleti konyha jellemzői érvényesülnek.
A lukumi egy zselészerű mandulás sütemény, a baklava mandulás-
mézes réteslapokból áll, a lokumádesz fahéjas mázzal bevont apró
fánkocska, a karidaki zölddióból készül, amelyet szegfűszeges szi-
ruppal öntenek le.
A nap végén jól esik egy pohár helyi sör, vagy bor. Cipruson a borá-
szat hagyományai négy évezredre nyúlnak vissza, az ókorban a bor
alapozta meg a sziget gazdagságát. Innen szállítottak bort a fáraók
asztalára, de keresettek voltak a ciprusi borok az ókori görögök és
rómaiak idején is. A világ egyik legrégebbi, önálló néven nevezett
desszertbora, a Commandaria a legenda szerint eredetileg Orosz-
lánszívű Richárd és a keresztes lovagok asztalára készült. A ciprusi
vörös- és fehérborok világhírűek (pl. Keo Hock, White Lady, Keo
Claret, Domaine d’Ahera). A vörös fajtákból sokkal nagyobb a vá-
laszték. Ciprus déli részén az otelló és az afames a legkedveltebb,
azonban északon nem találunk egyik fajtából sem. A fejlődő ipari
borászat termékei a helyi jellegű fehér és vörös kantara. Több más
bort Törökországból és Európa más országaiból importálnak. Cip-
rus nevezetes „tüzes vize”, a magas alkoholfokú Zivania, szőlőből,
többszöri lepárlással készül.
Étkezés utánra ajánlják a Five Kings konyakot. Aki egészséges in-
nivalót keres, próbálja ki a szigeten termő gyümölcsök egyikéből
facsart friss gyümölcslevet. Hihetetlenül frissítő hatású a forró
nyári napokon az élőflórás joghurttal készített „Airani” nevű ital,
a „soumada” pedig egy meleg, kényeztető nedű, ami mandulatejből
készül, és forró vízzel szolgálják fel. Ne hagyja ki a ciprusi kávét
sem. Ezt az erős kávét kérheti többféleképp: lehet „sketo” (cukor
nélkül), „metrio” (közepes) vagy „glyko” (édes), és mindig jár mellé
egy pohár hideg víz.
A Karpaz félsziget nemzeti parkja gazdag
állat- és növényvilággal rendelkezik.
Itt található a csodás Golden Beach.
Famagusta óvárosát magas, 15 bástyából
álló fal határolja a velencei védelmi rendszer
emlékeként.
A Selimiye mecset a sziget legrégibb
gótikus katedrálisa, és a főváros, Nicosia
legnagyobb mecsete.
Fontos ókori maradványokat találhatunk
Salamis városában, melynek színháza egykor
15.000 néző befogadására volt alkalmas.
Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság egy
független állam, mely Ciprus szigetének
északkeleti részét foglalja magába.
A legenda szerint Ciprus szigetén született
és emelkedett ki a tengerből Afrodité,
a szerelem istennője.
Az északi rész több homokos tengerpartja
is védett az ott fészkelő caretta-caretta
(álcserepes) teknősök miatt.
A sziget a sportolási- és szabadidős
tevékenységek széles választékát nyújtja.
A legnépszerűbbek a futball és a golf.