fakultativ-isztambul
A Hagia Sophia egykor bizánci ortodox bazilikaként szolgált Isztambulban. Később mecsetként, ma pedig már múzeumként funkcionál. Akkoriban csak Nagytemplomként emlegették, mivel nem volt hozzá fogható építmény a korabeli keresztény világban. A templomot II. Konstantin császár építtette a IV. században. Az épületet 404-ben Szent János püspök száműzetésén felháborodott tömeg felgyújtotta, 415-re sikerült csak újraépíteni II. Theodosius császár által. Az épületnek számos különlegessége van, legszembetűnőbb a többszörös kupolamegoldás. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az oszmán törökök a szent helyet mecsetté építették át minareteket építve a templomhoz. A templom gyönyörű kertjében csodás kutak, bizánci sírok és a korinthoszi oszlopok között mesés rózsabokrok és lugasok sorakoznak.
A Hagia Sophia déli oldala mentén emelkedik a páratlan élményt nyújtó Topkapi palotakomplexum. II. Mehmed szultán által építtetett palota állami adminisztratív és oktatási központként szolgált a XIX. század végéig. A palotaegyüttest fal veszi körül, amelyen belül négy udvar található. A birodalom fénykora alatt az udvarokban többek közt pénzverde, templom, kórház, pékség, kincstár és még számos egyéb, az adott korra jellemző intézmény működött, melyeknek maradványait a mai napig megtalálhatunk. Az Ottomán Birodalom összeomlása után, 1924-ben az új államfő utasítására múzeummá alakították. A Topkapi palota 1985 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.
A Hagia Sophianak is otthont adó Sultan Ahmet Park másik oldalán magaslik Isztambul egyik fő jelképe, a Kék mecset. Építtetője a 14. oszmán szultánként uralkodó I. Ahmet szultán volt. A XVII. században elkészült épületkomplexumhoz hajdan egy kórház, iskola és egy bazár is tartozott. Utóbbiakat a XIX. században lerombolták. A Kék mecset az egyetlen olyan dzsámi Törökországban, melynek 6 minaretje van.
A keleti kézműves áruk különleges világával csábít a Nagy bazár, amely a világ legnagyobb ilyen jellegű építménye. A 60 fedett utcából álló épületkomplexum majdnem háromezer üzletet rejt, melyekben mindenki megtalálja az általa keresett árucikkeket. A Nagy bazárban naponta csaknem 300-400 ezer látogató fordul meg. A bazár alapjait II. Mehmed építtette az 1400-as évek második felében. Mai formáját 1894-ben nyerte el, miután számos tűzvész és egy földrengés is sújtotta.
A Boszporusz-tengerszoros választja szét a várost európai és ázsiai részre. A 30 kilométeres szoroson három híd ível át. A szoros két partján elterülő erődöt az akkori szultán megbízására báró Tóth Ferenc tervei alapján építették. Az egyik erődöt máig Magyar Erődnek nevezik.
Isztambul egyik legcsodálatosabb panorámája tárul elénk az Aranyszarv-öböltől északra található Galata-toronyból. A kilencszintes torony majdnem 67 méter magas, és elkészülte idején a város legmagasabb építménye volt. A tornyot Anastasius császár építtetette 507-ben az öböl őrzése céljából. A negyedik keresztes hadjárat során a torony megsemmisült, a XIV. században építették újjá betelepült genovaiak. Az évek során számos tűzvész pusztított a toronyban, végül 1967-ben nyerte el végleges alakját.
A város európai partján fekszik Isztambul leglátványosabb palotája, a Dolmabahce sarayi, melyet I. Abdul-Medzsid szultán építtetett 1843 és 1856 között, ezzel leváltva a Topkapi palota szultáni rezidenciai jogkörét. A palotában felfedezhetünk barokk, rokokó, neoklasszikus és ottomán stílusjegyeket is. Itt található a világ legnagyobb cseh kristálycsillárja, mely 4,5 tonnás és Viktória királynő ajándéka volt. A palota egyik terme berendezésével és atmoszférájával élesen elüt környezetétől: ez Atatürk szobája.